Kmety Károly

Kmety Károly
Született	1863. február 17. Hódmezővásárhely
Elhunyt	1929. január 5. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász egyetemi oktató politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1905–1906) magyarországi parlamenti képviselő (1906–1910)
Sírhelye	Farkasréti temető (30/2-1-77)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kmety Károly (Hódmezővásárhely, 1863. február 17. – Budapest, Józsefváros, 1929. január 5.) magyar jogász, jogtudós, a jogi és politikai tudományok doktora, egyetemi rendkívüli tanár.

Életútja

Kmety Károly városi hivatalnok és Auer Erzsébet fia. Középiskoláit szülővárosában végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, ahol pálya- és ösztöndíjat nyert. Az egyetemi tanfolyam elvégzése és katonai szolgálata teljesítése után báró Sennyey Pál országbiró legidősebb fiának jogi tanára lett. 1888-ban letette a köz- és váltóügyi vizsgát és egyetemi magántanári képesítést nyert a magyar közigazgatási jogból. Mint magántanár két évben külföldre, nevezetesen Porosz- és Franciaországba küldetett állami segéllyel, hogy szaktanulmányait kiegészítse. 1889-ben Szilágyi Dezső igazságügyminiszter, mint fogalmazót maga mellé vette és ily minőségben főleg közjogi és közigazgatási jogi vélemények készítésével foglalkozott 1892. július 11-ig, amikor a Pozsonyi Királyi Jogakadémia rendes tanárává nevezték ki. 1896. szeptember 9-én a budapesti egyetemen rendszeresített közigazgatási jogi tanszékre rendkívüli tanárrá neveztetett ki, 1902-től haláláig az intézmény nyilvános rendes tanára (közigazgatási jog, közjog) volt. Függetlenségi párti országgyűlési képviselőként tevékenykedett két cikluson át. Halálát agyvérzés okozta. Felesége Schmalhofer Paula volt.

Cikkei a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1892–96. a város német maradisága ellen intézett több mint 50 támadó cikket), a Politikai Szemlében (1892. Az új porosz községi törvény), a Jogtudományi Közlönyben (1892-től), a Jogban (1894-től), a Közgazdasági Szemlében (1894. A «Conseil de préfecture» mint a közigazgatósági biróság), politikaiak a Nemzetben és Magyar Ujságban, vezércikkei az Egyetértésben; A Pallas Nagy Lexikonába több mint száz szakcikket írt.

Munkái

• A porosz közigazgatási reformról. Bpest, 1891. (M. Jogászegyleti Értekezések VI. 7.)
• A közigazgatási biróságok hatáskörének szabályozásáról. Uo. 1891. (M. Jogászegyl. Értek. VII. 1.)
• A hatásköri összeütközés birósága. Pár szó a Wlassics-féle törvénytervezethez. Uo. 1895. (Különnyomat a Jogtudom. Közlönyből.)
• A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Uo. 1898. (Ism. M. Kritika 1897. 2. sz.).
• A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest : Politzer, 1897. [7], 944 p.
• A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest : Politzer Zsigmond és Fia Könyvkereskedés, 1902. 970 p.
• A magyar közjog tankönyve. Budapest : Politzer, 1902. 489 p.
• A magyar pénzügyi jog kézikönyve. Budapest : Politzer, 1902 657 p.
• A magyar közjog alapintézményei (Bp., 1902)
• A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest : Politzer, 1905. [4], 890 p.
• A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest : Politzer, 1907., 946 p.
• A magyar közigazgatási és pénzügyi jog kézikönyve. 6.javított kiadás. Budapest : Grill, 1911. 2 kötet
  • 1.kötet: 742 p.
  • 2.kötet: 735 p.
• A magyar közjog tankönyve. Budapest : Grill, 1911. 568 p.
• Elmélkedés a magyar nemzeti czímer és lobogó jussáról. Budapest : Politzer, 1903. 41
• Véleményem a királykérdésben. Budapest : Franklin Ny., 1921. 28 p.
• Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Budapest : Grill, 1926. 700 p

Kéziratban

• A magyar vizügyi közigazgatás joga (magántanári habilitatio alapjául szolgáló munka); Extraordinaria cognitio (egyetemi pályanyertes mű).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

További információk

• Kmety Károly életrajza. Országgyűlési Könyvtár. Magyar Jogi Portál
• Kmety Károly digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban.